Stroke - Lysis program

Az elmúlt évtizedben az agyérbetegségek egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek, jelentőségüket az epidemiológiai adatok egyértelműen alátámasztják. A szív-érrendszeri és daganatos halálozást követően az agyérbetegségek, összefoglaló nevükön a stroke jelenti a harmadik leggyakoribb halálokot világszerte, hazánkban évente kb. 40.000 beteg kerül emiatt kórházi felvételre. Bár a halálozási adataink az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutattak, Magyarország még mindig az egyik legrosszabb helyet foglalja el Európában. Különösen az ország északi, délnyugati régióiban, a kistelepüléses övezetekben igen magas a halálozás. Elkeserítő, hogy a fiatalabb (25-54 éves) korcsoportok halálozási adatait lényegesen nem sikerült javítani.

A magas halálozás mellett a stroke-t túlélő betegek mintegy felében különböző mértékű maradványtünetekkel kell számolnunk, a legtöbb maradandó rokkantság ezen betegség következtében alakul ki. A betegek közel felében féloldali bénulás, ötödében járásképtelenség alakul ki. Minden 2.-3. beteg rokkanttá válik, igen gyakori a beszédzavar és a depresszió is. Sok beteg akár tartós ápolásra szorulhat, a betegség nemcsak a betegekre, hanem környezetükre is súlyos terhet ró. A stroke beteg csak 10%-a tudja folytatni a korábbi normális életvitelét. A stroke akut és krónikus kezelési költségei rendkívül magasak. A szélütés elszenvedő betegek többsége idősebb, az örökletes tényezők ritkák. A stroke leggyakoribb rizikófaktorai a beteg előtörténetében megtalálható magasvérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, szívbetegség.nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, magas cholesterin szint.

A szélütés tünetei jellegzetesek, akár agyvérzés, akár agyinfarktus okozza őket. Amennyiben hirtelen féloldali végtaggyengeség vagy teljes bénulás, hirtelen féloldali szájferdeség, hirtelen beszédzavar tünetei észlelhető, kb. 70%-os biztonsággal mondhatjuk, hogy stroke-al állunk szemben. Egyes esetekben a stroke-ot csak átmeneti működészavart okozó vérellátási zavarok un. TIA , előzi meg, a fent említett tünetek csak néhány percig, óráig állnak fenn. Sajnos ezen múló tüneteket a betegek többsége nem veszi komolya és nem is fordul orvoshoz, pedig az átmeneti agyi keringészavart elszenvedő betegnél rövid időn belül akár súlyos tüneteket okozó stroke kialakulására számíthatunk. Az átmeneti agyi keringészavar esetén is azonnal orvoshoz kell fordulni. 

A heveny agyi katasztrófák csak kisebb részét, mintegy 20%-át képezik az agyállományt érintő vérzések, jóval gyakoribbak az agyi erek elzáródása következtében kialakuló, úgynevezett ischaemiás stroke kórképek, melyek a szövetek elhalását, un. agyinfarktust hoznak létre. Ezek esetében az agyi erek elzáródását részben egy helyben képződött vérrög (thrombus) okozza, máskor vérrög - embolisatio következtében jön létre az ér elzáródása. A stroke-t elszenvedő betegek esetében a fenti folyamat előzményeként a nyaki-agyi erek érszűkülete, illetve szívbetegségek, különösen szívritmuszavarok szerepelnek. Az elzáródott ér ellátási területének központjában az agyi vérellátás oly mértékben csökken, hogy a szövetek visszafordíthatatlan károsodást szenvednek el. A rossz vérellátású agyterület ezen központi részét viszont olyan régió veszi körül, ahol a véráramlás csökkenése mérsékeltebb, így  kb. 4-6 óra túlélést még képes biztosítani a szövetek számára. Agyi érelzáródást követően percről-percre növekszik az elhaló-központi terület, illetve csökken a még megmenthető szövetek nagysága. Azaz minél később kezdjük meg a beteg kezelését, annál nagyobb mértékű agyinfarktust szenved el, annál súlyosabb maradványtünetekre számíthatunk. Fentiekből következik, hogy az akut érelzáródásos stroke sikeres kezelésének alapfeltétele az érelzáródás mielőbbi megszüntetése és az érintett terület vérellátásának visszaállítása. Az elmúlt években került hazánkban is bevezetésre az a kezelés, mely képes lehet az elzáródott érben a vérrög feloldására, az eljárást thrombolysinek- vérrögoldó kezelésnek nevezzük. Az eddig elvégzett nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján a klinikai használatban lévő gyógyszerek közül a rekombináns szöveti plazminogén aktivátor- rövidített nevén az rt-PA használatával biztosítható sikeres és egyben veszélytelen thrombolysis. A kezelt betegek esetében ritkább és enyhébb maradványtünetekre (végtaggyengeség, beszédzavar) számíthatunk. A kezelésre szigorú kritérium rendszer betartása mellett kerülhet sor.

Az egyik legfontosabb szempont, hogy a heveny agyinfarktusos beteg thrombolysis kezelése jelenleg csak 4,5 órán belül végezhető el, a vérrögoldó kezelés ebben az időpontban hatékony és egyben biztonságos kezelés. A vérrögoldás sikere, és ezzel együtt a beteg tüneteinek javulása a minél hamarabban elvégzett kezeléssel áll összhangban. A szélütést elszenvedő beteg esetében az első lépés, hogy azonnal pontos diagnózisunk legyen. Ezt a kórházba kerülést követően azonnal elvégzendő koponya CT (computertomograph) vizsgálat biztosítja, mely a vérzéses eredetű agyérkatasztrófákat kizárva igazolja, hogy a tünetek hátterében agyérelzáródás áll.

A 3 órán belül kórházba kerülő betegeknél a CT vizsgálattal párhuzamosan az észlelő orvos gondos mérlegelést követően (figyelembe véve az alapbetegségeket, szedett gyógyszereket, esetleges vérzékenységre utaló előtörténetet) dönt arról, hogy a betegnél a thrombolysis elvégezhető e. A kezelés intenzív osztályos felügyeletet, azonnali és szükség esetén ismételten elvégezhető diagnosztikus lehetőségeket (CT, érfestés, labor stb.) igényel. Mindezek alapján csak jól felszerelt stroke központokban végezhető el az agyinfarktusos beteg hatékony és egyben biztonságos kezelése. A beteg bekerülése során elvégzendő CT és laborvizsgálatok optimális esetben is mintegy 45-50 percet igényelnek, és csak ezt követően tudják a kezelést megkezdeni. Mindezek alapján ahhoz, hogy a tünetek kialakulástól a kezelés megkezdéséig rendelkezésünkre álló 4,5 órát tartani tudjuk, a beteg a tünetek megjelenése után legkésőbb 3,5 órával a stroke centrumba kell érkezni. A vérrögoldó kezelés egyszerű eljárás, a beteg 1 órán át infúzióban kapja meg a vérrög feloldását biztosító gyógyszert (rt-PA).

Hazánkban a stroke betegek kórházba jutási átlagos ideje messze meghaladja a fent említett 3 órát, így az esetek döntő többsége jelenleg nem alkalmas a fenti hatékony kezelésre. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy rendkívül fontos a stroke sürgősségi szemléletének elterjesztése a betegek, hozzátartozóik és az egészségügyi alapellátás körében. Az optimális ellátást csak a korszerű diagnosztikai és terápiás lehetőségekkel rendelkező stroke centrumok képesek biztosítani, így azon vidéki betegeket is, akik az adott centrumot két órán belül elérhetik ilyen intézményekbe kell irányítani. A stroke-ot elszenvedő beteg hozzátartozói lehetőség szerint azonnal a mentőszolgálathoz kell, hogy forduljanak, a háziorvos helyszínre történő kihívása komoly időveszteséget jelent. Ha mentőszolgálat ügyeletvezetője az ismertetett tünetek és célzott kérdések alapján heveny stroke-ot valószínűsít, biztosítja a beteg azonnali beszállítását a stroke centrumba. Minden olyan betegnek, aki helyszíni gyors felmérés alapján alkalmas lehet a vérrögoldó kezelésre, a lehető leggyorsabban stroke centrumba kell kerülnie. Optimális, ha a stroke centrum a mentőszolgálat, a háziorvos esetleg a hozzátartozók által előzeteses értesítve lesz a beteg érkezéséről, mely a beteg fogadására való felkészülés révén a szükséges diagnosztikai módszerek gyorsabb elvégzésének megszervezését biztosítja.